A kamera mögött

A szüleimnek az édes kicsi lányuk.
A barátnőimnek a váll, amin lehet sírni.
A cimbiknek a vigyor, ami szélesebb az országútnál.
A párnámnak egy arc.
A hegynek és a sziklának bakancs, amely végigsimítja.
A levegőnek boldogan visítozó szárnyasember.
A szélnek borzolható hajszálak.
A homoknak tűnékeny lábnyom.
A világnak egy mutatóujj, ami az exponálógombot nyomja.

| Egyed Melinda |